Együttes kezelés zhytomyrben

együttes kezelés zhytomyrben ízületi kezelések együttes kezelése

Lentner Csaba A magyar élelmiszer-vertikum újjászervezésének stratégiai kérdései DR. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. A magyar mezőgazdaság negyedszázada a válság súlyos problémáival küszködik. Az as évek végére a nagyüzemi mezőgazdaság belső erőforrás-tartalékai kimerültek, piacai szétestek. Az es években megvalósított privatizáció pedig egy torz, egyre kevésbé hatékony tulajdonosi és birtokszerkezetet hozott létre, amely növekvő társadalmi problémákat generál.

Lecsökkent az ágazat termékkibocsátása, az alapanyag-termelésre épülő élelmiszer-vertikum pedig együttes kezelés zhytomyrben termékpályán lényegében megszűnt. A külföldi tőke élelmiszeriparba történő beáramlását ugyanis sok esetben a gyárak megszűnése, ezzel a nyugati konkurens élelmiszer-feldolgozók piacszerzése, ezen keresztül pedig extraprofit-realizálás követte.

Egyidejűleg a hazai alapanyag-termelés megszűnése is bekövetkezett a bezárt feldolgozók körzetében. A magyarországi élelmiszer-vertikum újjászervezésével a vidéki társadalom megerősítése, munkához juttatása, a növekvő élelmiszerimport mérséklésével pedig az ország élelmiszer-biztonsága megteremthető.

A magyar élelmiszer-vertikum újjászervezésének stratégiai kérdései

A mezőgazdaság vertikum szemléletű újraépítése az évi ezer új munkahely-létesítés programjának a gerincét adhatja. Az agrárágazat térvesztésének megállításához az állami gazdaságpolitika aktív szervező és pénzügyi eszközeire van szükség, amely célirányos munkában a befektetett költségvetési és bankhitel-milliárdok többszörösen megtérülnek. Egyidejűleg a gazdasági diplomácia eszközeivel erőfeszítéseket kell tenni a mezőgazdasági termékek külpiacokon — főleg a volt szovjet utódállamok területén — történő biztonságos és rentábilis elhelyezésére.

A földkérdés a magyarországi tőkés árutermelés kezdete óta megoldatlan, így a halmozódó feszültségekkel — főleg az utóbbi évek felgyorsult ágazati térvesztése és a vidéki lakosság rohamos elszegényedése miatt — az új kormány szembesül. Mindezen körülmények indokolják az agrárium történelmi pályájának kritikus áttekintését, és az ágazati reorganizáció rendszerszemléletű megközelítését. A együttes kezelés zhytomyrben földkérdés megoldatlanságának főbb történelmi aspektusai Magyarország termőhelyi és éghajlati adottságai kiválóak a mezőgazdasági termeléshez, amelyből a vidéki lakosság megfelelő jövedelemhez juttatása és az állami költségvetési bevételek növelése, párhuzamosan az állami kiadások csökkentése egyaránt várható.

Ebből adódó követelmény, hogy a földbirtok, a mezőgazdasági üzem és a közgazdasági feltételrendszere együttes kezelés zhytomyrben módon működjön. A földkérdés egyébként a magyarországi tőkés árutermelés kezdete óta megoldatlan, és a  Az —es földreform során a juttatott föld minimuma 3 katasztrális hold, maximuma 15 hold lehetett. Az átlagos juttatás 5,1 kat. A juttatás során igavonó állatokat és felszereléseket általában nem tudtak biztosítani, másrészt a volt nagybirtokok gazdasági épületei, eszközei kihasználatlanok maradtak.

Az új földbirtokos gazdák között rövidesen megindult a differenciálódás, amely az újgazdák elszegényedésével és földeladásával járt.

A magyarországi földkérdés megoldatlanságának főbb történelmi aspektusai

A probléma társadalmi vetületének gazdasági háttere: a földhöz juttatottak 17,1 százaléka gazdasági cseléd, 40,7 százaléka föld nélküli mezőgazdasági munkás volt, akik együttesen a kiosztott földterület 67,8 százalékát kapták meg. Ez az új tulajdonosi réteg megfelelő szakértelem hiányában eleve kisebb esélyekkel indult az önálló paraszti gazdálkodás irányába, mint a régi 5 holdas törpebirtokos társaik.

A földosztás életképtelen birtokai jó táptalajt teremtettek a szovjet mintájú szövetkezetek szervezéséhez, bár egyértelmű, hogy a szövetkezetek erőltetett szervezése káros volt, melynek szovjet változatát Paul A. Samuelson találóan nevezte a vállízület forgó mandzsettájának sérüléseinek kezelése történelem egyik drámájának.

Eltörölték a kötelező beszolgáltatást, és emelték a mezőgazdasági felvásárlási árakat. Az akkori birtokszerkezet legnagyobb hibája a nagyfokú elaprózottságban rejlett. Az től meginduló újabb szövetkezetesítés hatására jelentős földkoncentráció alakult ki.

Свежие записи

Az egy tsz-re jutó közös földterület az  Az es évek mezőgazdasági privatizációja az —es állapotokhoz való visszatérést célozta meg. A kárpótlási és vagyonnevesítési folyamatok során a jól prosperáló szövetkezetek és állami gazdaságok is megszűntek. A kialakuló birtokok döntő hányada pedig az elmúlt 20 évben sem kormányzati beavatkozással, sem pedig vállalkozói erőfeszítésekkel nem védhető meg a tőkés koncentrációtól.

Így a jelenlegi folyamatok és a körülmények változatlansága esetén elkerülhetetlen a visszatérés azokhoz együttes kezelés zhytomyrben, amelyeket a szövetkezeti és állami gazdasági szektor uralt az as évek végéig. Ennek a folyamatnak áldozatul esnek azok a parasztok, akik csak a földművelésből tudtak volna, illetve tudnának megélni. Lényegében ugyanazon folyamat lejátszódásának vagyunk tanúi, mint az —es földosztást követően. A gazdaságtalanná tett mezőgazdasági birtokot 50 évvel ezelőtt a szocialista típusú mezőgazdasági üzemszervezet, most pedig a tőkés típusú birtokkoncentráció szívja magába.

Mindkét esetben a vidéki mezőgazdasági népesség együttes kezelés zhytomyrben drasztikus csökkenése következik be. Különbség, hogy a napjainkban felerősödő mezőgazdasági térvesztés során a mezőgazdaságból kikerülő népességnek már nincs alternatív elhelyezkedési lehetősége iparellentétben az 50 évvel ezelőtti állapotokkal, így az ágazat termelési és foglalkoztatási visszaesése össztársadalmi szinten nettó deficitet jelent.

A magyar mezőgazdaság évszázadokon át húzódó sikertelen, nem kellő hatékonyságú földbirtok-átalakítási intézkedései a magyar mezőgazdaság folyamatos leértékelődéséhez, sőt mára már a belső élelmiszer-ellátási képesség elvesztéséhez vezet, amely a falusi társadalom tömeges munkanélküliségével és elszegényedésével jár.

A mezőgazdasági termelés biológiai, éghajlati adottságai noha továbbra is kiválóak, a paraszti szorgalmat azonban az ágazati, illetve az ágazatot övező közgazdasági feltételrendszer megoldatlansága jelenleg is ellehetetleníti. A két évtizede tartó ágazati térvesztés a földbirtokviszonyok ésszerűsítése, a termelés racionalizálása, de főleg a mezőgazdasági vertikum újjászervezése nélkül elképzelhetetlen.

A magyar agrárium rohamosan romló helyzetének politikai vetülete, hogy a mezőgazdaság új szerves pályára állítása nélkül a  tavaszától kormányzó erő a vidéki lakosság támogatását rövid idő alatt elveszítheti.

A mezőgazdasági termelés sikertelen átformálása esetén az ágazat termelése, népességmegtartó ereje tovább csökken, amely az elmúlt évszázadokban tapasztalt kedvezőtlen, halmozódó gazdasági és társadalmi jelenségek folyamattá alakulását felgyorsítja, amivel az elvándorlás, szélsőséges politikai és gazdasági kezdeményezések a mezőgazdaság és a vidéki lakosság terhére fokozódhatnak.

Az es években végrehajtott mezőgazdasági privatizáció főbb jellemzői Az es évek mezőgazdasági privatizációja megzavarta a termelés viszonylag eredményes nagyüzemi rendszerét, bár egyértelmű, hogy az as évekre az agrárium belső erőforrás-tartalékai már kimerülőben voltak.

A nagyüzemi magyar mezőgazdaság az es évek második felétől az as évek elejéig az amerikai farmok hatékonyságával vetekedett.

együttes kezelés zhytomyrben ahol ízületi ortéziseket kezelnek

Az átalakítás azonban beláthatatlan következményeket okozott, régi sebeket tépett fel és újakat is okozott. A magyar mezőgazdaság újonnan kialakult üzemszervezeti formái és az ágazatot övező közgazdasági feltételrendszer következtében az ágazat nem képes az ország belső élelmiszer-ellátására sem, jóllehet az as évek közepéig a 3 milliárd dolláros külkereskedelmi értéktöbbletéből a külföldi hitelek adósságszolgálatának teljesítése is biztosítható volt.

A hagyományos mezőgazdasági térségek tartós területi és szakmai zárványokká, válsággócokká váltak, ahol a munkanélküliség és a vele együtt járó szociális problémák állandósultak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Bács-Kiskun megyék. A volt mezőgazdasági népesség részére rendszeresen kifizetett szociális segélyek, önkormányzati támogatások, külföldön előállított élelmiszerek megvásárlására fordítódnak, miközben a hazai földek egyre nagyobb hányada megműveletlen, illetve az elvárható jövedelem- tartós termelési szint együttes kezelés zhytomyrben minőség előállítására nem képes.

Magyarország a földbirtokszerkezetének es években történő átalakítása során ahhoz az —es földosztás utáni állapothoz tért vissza, amely 50 évvel ezelőtt is fenntarthatatlan volt, jobbára a közgazdasági feltételrendszer hiánya miatt. A termőföld-privatizáció az ország termőterületének háromnegyedét érintette. A részaránytulajdon-kiadás körében kiadott területek átlagos mérete 1,9 hektár, ami nem elég az életképes gazdaság fenntartására.

  • Fáradtság rossz közérzet és ízületi fájdalom
  • Nova Kahovka,Kherson , Миколаїв - Ukraine
  • Az ujjak ízületi gyulladásainak kezelésére szolgáló készítmények
  • Ferenczi Hanna (ferenczihanna11) on Pinterest
  • Almássi Kitti klinikai szakpszichológus szerint a női alkoholizmus rejtettebb dolog, mint a férfiak.
  • Near the city the large North Crimean Canal begins, via which the southwest of the Kherson Oblast and the entire northern part of the Crimea are supplied with water coming from the Dnieper River.

A kárpótlási földalap együttes nagysága 2,1 millió hektár volt, amely 39 millió aranykoronát és 1 millió földrészletet jelentett. A tulajdonhoz jutott személyek száma ezer fő, ami azt jelenti, hogy egy tulajdonosra mindössze 2,8 hektár kárpótlási föld jutott.

Ez ugyan közel másfélszerese a részarány-tulajdonú földek átlagos méretének, jó megélhetést biztosító gazdálkodás mégsem folyhat együttes kezelés zhytomyrben. A privatizációs és kárpótlási folyamat még az eredeti es állapothoz képest is aránytalanul megnövelte a potenciális tulajdonosok számát, hiszen az a kárpótlásra jogosultak egyenes ági örököseit is tulajdonhoz juttatta. A tulajdonosok sok esetben szétszórtan, több parcellában kapták vissza a földjeiket, amelyek 20—30 AK értékben mintegy 1—1,5 hektár átlagterületet jelentettek, melyek gazdaságilag, birtokméret szempontjából életképtelenek.

A földtulajdonosok zöme egyáltalán nem kötődik a mezőgazdasághoz. Az átalakulás során a földtulajdon és a termelőeszköz-tulajdon kettévált.

Ez a kettősség a legnagyobb problémát a földtulajdon nélkül maradt állattartó telepeknek jelenti. A földprivatizációt követően egy birtoktest átlagos mérete 2,3 hektár, amely ültetvény vagy intenzív kertészet kivételével nem nyújt fedezetet egy család biztonságos megélhetéséhez. A kisméretű földrészletek kedvezőtlen hatását még fokozza, hogy tulajdonosonként nem egy tagban, hanem az adott település határában több helyen, vagy a tulajdonos lakóhelyétől távol, más helység határában elszórtan helyezkednek el.

Ezen körülmények óhatatlanul felvetik a birtokrendezés szükségességét, amely a gazdasági fontosság alapján a külterületeket érinti. A földtulajdon túlzott tagoltsága jelenik meg az ingatlanok igen magas, 7,5 milliós számában, amely a tulajdon osztódása miatt folyamatosan emelkedik. Nagyobb városok környékén, agglomerációs térségekben különösen égető a probléma, hiszen a nadrágszíjparcellák tulajdonosai az ingatlanjaikkal nem tudnak mit kezdeni. Földművelésre, beépítésre ezek a telkek igen nagy számban alkalmatlanok.

A vetetlen szántóterület — között másfélszeresére nőtt, amely több mint ezer hektár kiesését jelentette a termelésből. Az elmúlt 8 év agrárpolitikája a parlagon lévő földek területét becslések szerint ezer hektárra emelte. A kilencvenes évek változásai jelentősen átrendezték a gazdálkodás különböző formáihoz kötődő földhasználat arányait. A változások eredményeként re az egyéni gazdálkodók földhasználata már a termőterület 55 százalékán volt jellemző, szemben az  Elmondható ugyanakkor, hogy az egyéni gazdaságoknál mérethatékonysági problémák vannak, és hiányzik az optimális közgazdasági feltételrendszer.

Szembeötlő a mezőgazdasági vállalatok, gazdasági társaságok növekvő földhasználati aránya, amely az  Hátterében a földjeiket megművelni nem tudó, így azokat bérbe adó egyéni gazdák számának növekedése, termelésfeladása áll. A szövetkezetek földhasználati aránya az  A kialakult, elaprózott birtokszerkezet tarthatatlanságát, és továbbra is a nagyüzemi rendszerhez méretezett állami agrárpolitikát és banki hozzáállást még jobban visszatükrözi, hogy a gazdasági szervezetek többségükben a korábbi nagyüzemek jogutódai számának szinte elhanyagolható hányadához 0,9 a csípő gyaloglás után fáj a földhasználat közel 60 százaléka társul.

A gazdaságok döntő együttes kezelés zhytomyrben kitevő 99,1 százalék egyéni gazdaságok pedig a terület fennmaradó 40 százalékát művelik. Az átlagos üzemméret a gazdasági szervezeteknél hektár, csípő-összeroppantás kezelés egyéni gazdaságoknál 3,3 hektár.

együttes kezelés zhytomyrben a test minden izma és ízülete fáj

Ha csak az egyéni gazdaságok birtokméreteire fókuszálunk, az összes egyéni gazdaság 72 százaléka 1 hektárnál kisebb területű vagy artrózis 4. stádiumú kezelés nem használ földterületet állattenyésztő, szolgáltatást végző gazdák. Sőt, az 5 hektárig terjedő egyéni gazdaságok számával is kiegészítve, elmondható, hogy az egyéni formában termelő gazdálkodók 90 százalékának nincsen 5 hektárnál nagyobb birtoka.

Az egyéni gazdaságok ezres népes táborából 60 százalék csak saját fogyasztásra, azaz önellátásra termel. Adódik, hogy az ország biztonságos, kiszámítható élelmiszer-ellátása az ún. Ugyanakkor megfigyelhető az árutermelő, csípőbursitis kezelésére szolgáló gyógyszerek életképes kategóriájú gazdaságok számarányának lassú, emelkedő tendenciája — között a számarányuk 8 százalékról 11,6 százalékra emelkedett.

A mezőgazdasági vállalkozásoknál az eltartóképességtől a versenyképesség felé haladva egyre szűkül az életképes gazdaságok száma és aránya. A Szocialista Párt mezőgazdasági politikája által preferált tőkés típusú birtokkoncentráció időszakára egyértelműen kimutatható, hogy a kisebb birtokok felvásárlásával létrejövő nagybirtokok arányaiban és ténylegesen is kevesebb munkaerőt foglakoztatnak.

Az 1—5 hektáros egyéni gazdaság méret esetében az átlagos alkalmazotti létszám 1,9 fő birtokonként. Ugyanakkor az 50— hektár közötti birtokméretnél 2,3 fő, — hektárosoknál 2,4 fő, a  hektár feletti egyéni együttes kezelés zhytomyrben pedig 2,2 fő. A családi munkaerő foglalkoztatása a birtokméretek növekedésével fordított arányban és exponenciálisan csökken. Az 1—5 hektáros birokméretnél átlagban a családi munkaerő részvételi aránya 18,3 százalék, míg az 50— hektáros gazdasági méretnél már csak 0,9 százalék.

A magyar mezőgazdaságban lejátszódó tőkés koncentráció jelenlegi formája a vidéki agrárnépesség megélhetését veszélyezteti, hiszen a kisebb egyéni birtokok megszűnése, a termelés feladása teljes munkanélküliséget, átfogó területi és ágazati zárványba kerülést jelent. Hangsúlyozni szükséges, hogy az 50 hektár feletti gazdaságok hatékony, jövedelmező árutermelése is csak a nemzeti és uniós támogatási szubvenciók segítségével lehetséges.

A támogatási rendszerek, pályázatok csak a nagyobb gazdasági méretet preferálják. Önmagukban csak a saját bevételeikből ezek a gazdaságok is képtelenek lennének fennmaradni. A banki hitelhez jutás esélyei, és az államilag együttes kezelés zhytomyrben mezőgazdasági hitelek is csak a tőkés koncentráció elvárt mértékét elérő gazdaságokra vonatkoznak. A jelenlegi magyar gazdaságpolitika következménye, vagyis a posztindusztriális korszakban felszabaduló agrárnépesség már nem kezelhető a pre-indusztriális korszakban alkalmazott eszközökkel.

Az 1990-es években végrehajtott mezőgazdasági privatizáció főbb jellemzői

A kevésbé szakképzett munkaerőt igénylő ipari ágazatok is inkább munkaerőt adnak le, mint munkaerőt vennének fel. A magyar mezőgazdaság népességmegtartó erejének romlása, önálló birtokainak csökkenése inkább egy nyers észak-amerikai, mintsem egy szerves pályát követő nyugat-európai tendenciához hasonítható. Az Egyesült Együttes kezelés zhytomyrben ről re az önálló farmok száma 66 százalékkal csökkent, az átlagos birtokméret viszont a 3,3-szeresére emelkedett.

A 80 év alatt lejátszódó folyamat következtében az Egyesült Államokban az agárnépesség jelenleg a társadalom alig 1 százalékát alkotja. A kedvezőtlen magyar birtokés együttes kezelés zhytomyrben viszonyok kihatnak a mezőgazdasághoz kötődő népesség létszámára. Mezőgazdasági termeléssel ban a  15 éven felüli népesség 15,9 százaléka 1,3 millió fő foglalkozott. Arányuk ben még 32,8 százalék 2,7 millió fő volt, vagyis 12 év alatt 1,4 millió fő mezőgazdasági termeléshez való kötődése szűnt meg.

Becslésem szerint a mezőgazdasági termeléssel aktívan foglalkozók aránya napjainkban már nem több mint 1 együttes kezelés zhytomyrben ember, azaz a rendszerváltozás 20 éve alatt közel 2 millió ember, az es változásokkor még mezőgazdasági termeléssel foglalkozók kétharmada kényszerült feladni a mezőgazdasági tevékenységét.

Hasonló mértékű a létszámukban lényegesen kisebb mezőgazdasági foglalkoztatottak ágazatból való kikerülése is.

Serving In Zhytomyr

Foglalkoztatási részesedésük az ben mért 11,4 százalékhoz képest ban már csak 5,5 százalékot képviselt. A létszámcsökkenés következményeként a mezőgazdaságban ben mindössze ezer fő dolgozott főfoglalkozású munkaerőként, 5 százalékkal kevesebb, mint ban.

Ezzel szemben — között a foglalkoztatottság nemzetgazdasági szinten alig változott, a csökkenés mértéke országos szinten még az 1 százalékot sem érte el. A foglalkoztatottak nemzetgazdaság egészében mért csökkenésének 48 százaléka a mezőgazdaságból került ki, jelezve az ágazat eltartóképességének rohamos gyengülését. Az elmúlt 5 év adataira is vetítve minimum az eddigi csökkenés mértékét, az ágazatban foglalkoztattak létszáma mintegy ezer főre tehető, vagyis ezer fővel kétharmad aránnyal kevesebb, mint 20 évvel korábban.

A mezőgazdasági foglalkoztatottság arányai az egyes régiókban eltérőek, amelyek a problémák eltérő súlyát jelzik, és egyidejűleg a válságkezelés felgyorsítását igénylik. A dél-alföldi régió mezőgazdasági munkaerő lekötése az országos átlag kétszeresét teszi ki.

együttes kezelés zhytomyrben medence a bokaízület artrózisához

Ezt követik a Dél-Dunántúl megyéi 9,4 százalékkalharmadikként pedig az Észak-Alföld következik 7,9 százalékkal. A többi régióban a mezőgazdasági foglalkoztatás mértéke az országos átlag 5,5 százalék körüli.

együttes kezelés zhytomyrben a nagy lábujj ízülete fáj, ha sétál

A két alföldi régióban és Észak-Magyarországon él a mezőgazdasággal foglalkozó népesség 59 százaléka. A mezőgazdaság nemzetgazdasági térvesztése a szocialista kormány alatt felgyorsult.

A jelenlegi gazdasági válság következtében előálló szerényebb kiviteli és belső fogyasztási kereslet a mezőgazdaság termelési szintjét, jövedelmezőségét, foglalkoztatásban betöltött szerepét tovább mérsékli. A helyzet konszolidálása A magyar gyakorlattal ellentétben az EU15 átlagában az 50 hektár feletti gazdaságok 9 százalékos arányához a megművelt terület 63 százaléka tartozik, amely a jövedelmező termelésre, a népesség megtartására, a közgazdasági feltételrendszer kedvezőségével kiegészítve, nagyobb együttes kezelés zhytomyrben biztosít a hazainál.

A mezőgazdaság privatizációját követő birtokadatok elemzéséhez — időszakra állnak rendelkezésre auditált, megbízható statisztikai számok. Együttes kezelés zhytomyrben 15 év idősora, trenddé való összeállása a mezőgazdasági lakosság birtokvesztését, a termelés feladásának növekedését, egyidejűleg a vidéki lakosság hanyatlását egyértelműen valószínűsítik napjainkra is, sőt az elmúlt 8 év szocialista agrárpolitikája az —ös bázistrend alapján leszűrhető következtetéseket csak súlyosbítja.

A helyzet konszolidálása így a mezőgazdasági vertikum újraszervezése nélkül elképzelhetetlen. A szétesett élelmiszer-vertikum A privatizációs és kárpótlási folyamatok hatására kialakult ésszerűtlen birtokszerkezet problémáit tovább növelte az élelmiszeripar privatizációja. Az alapanyag-termelők biztonsága igen nagymértékben függ a felvásárolt mennyiségtől és a felvásárlási áraktól, vagyis az élelmiszer-feldolgozók üzletpolitikájától.

Навигация по записям

Kutatásokkal igazolható, hogy az élelmiszeripar privatizációja időrendileg a szakágak vagyonarányos nyereség rangsora szerint történt. A legkedvezőbb jövedelmezőségi pozíciókat és stabil fogyasztói igényeket birtokló ágazatok kerültek első körben privatizációra: dohányipar, élelmiszer nagyés kiskereskedelem, növényolajipar, édesipar, ásványvízés üdítőital-gyártás, söripar, illetve a sütőipar, majd következett a középharmadban helyet foglaló malomipar, tejipar, cukoripar és húsipar privatizációja.

Az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem privatizációján keresztül külföldi multinacionális élelmiszer-ipari cégek kerültek monopol, azaz irányító, befolyásoló és jövedelem-lecsapolási pozícióba a magyar alapanyag-termelőkkel szemben. Az élelmiszeripar privatizációja egy idő után sok esetben a gyár bezárásával, ennek következtében az alapanyag-termelő körzetek ellehetetlenülésével járt lásd cukorrépa-cukorgyárak, húsipar, konzervgyárak, tejipar. A magyar élelmiszeripar által feldolgozott termékek helyébe a nyugati konkurencia termékei jöttek be, sőt a magyar együttes kezelés zhytomyrben által lefedett nyugati, kelet-európai, távol-keleti piacokat is az egykori konkurencia gyárai, illetve alapanyag-termelői látják el.

Az alapanyagtermelés, -felvásárlás, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer-kereskedelem az Osztrák—Magyar Monarchia idején kialakult, a két világháború között, illetve a szocialista tervgazdaság alatt is átmentett vertikuma megszűnt, felbomlott.

Így a magyar mezőgazdaságialapanyag-termelő kapacitás nagyobb része is fölöslegessé vált, cukorrépa, repce, gabonaelőállítás, lábas jószágtartás stb. Ez a körülmény a parasztságot demoralizálja, földhöz való kötődése gyengül, hiszen munkája fölöslegessé vált, így megnő a munkanélküliség mind az alapanyag-termelés, mind a feldolgozás szintjén.

A vidéki lakosság alternatív foglalkoztatására a mezőgazdaságon együttes kezelés zhytomyrben már nincs esély.