Fájdalom ízületi csökkentés után diszlokációval. OTSZ Online - A csípőfájdalom kivizsgálása

Hirtelen kialakuló izomeredetű szájzár Hirtelen kialakuló izomeredetű szájzár leggyakrabban fogászati kezelést követően fordul elő. A hosszan tartó nyitás következtében a rágóizmok elfáradnak és védekező izomfeszülés jön létre. A védekező izomfeszülés lényege, hogy a szervezet érzékeli, hogy fájdalmas számára a hosszan tartó szájnyitás.

Védekezés gyanánt annyira megfeszíti a rágóizmokat, hogy nem engedi létrejönni a fájdalmas mozgást, a szájnyitást és szájzár alakul ki. Adekvát segítség nélkül a szájzár tovább fokozódhat. A fájdalmas szájnyitás miatt sokszor kerüljük a szájmozgásokat, melynek következtében az izmok tovább rövidülnek és még fájdalmasabbá válik a szájnyitás, ezzel egy ördögi körbe kerülve.

Fogászati kezelést követően az esetek többségében pár nap alatt spontán oldódik a szájzár. A nem megfelelő technikával való passzív szájnyitás erőltetése további problémákat eredményezhet. Kimozdulhat az állkapocsízületben a porc discus diszlokációmelynek kezelése mihamarabbi szakszerű segítséget igényel lásd: ízületi probléma miatt kialakuló szájzár.

2. A mozgásrendszer működése és alkalmazkodóképessége

Amennyiben a fogászati beavatkozást követően nem javul a szájzár akár hetekig, hónapokig fennmarad érdemes temporomandibuláris terápiában jártas gyógytornász segítségét kérni. Állkapocsízületi gyógytorna során speciális izomlazító gyakorlatokat lágyrészmobilizációs technikákkal kiegészítve fokozatosan oldjuk a szájzárat.

Amennyiben jelenleg is szájnyitási nehézsége van és fogászati kezelésre készül, feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát a problémáról. Érdemes a kezelés előtt állkapocs specialista terapeutával konzultálnia, szükség szerint lazító hatású gyakorlatokat betanulnia.

Állkapocsízületi gyógytorna és panaszok kérdések és válaszok - GYIK

A gyakorlatok segítségével fel tudja készíteni állkapocsízületét a fogászati beavatkozásra és a kezelés esetleges utóhatásai jelentkezésekor gyorsan, szakszerűen tudja enyhíteni panaszait. A hangjelenség lehet kattogás vagy krepitáció. Kattogás során rövid, éles hangosabb vagy halkabb ízületi hangjelenség figyelhető meg, főként szájnyitás és az állkapocsízület jobbra-balra tologatása során.

Krepitációkor dörzsölő, hóropogás szerű hangélmény van jelen, mely szinte minden irányú állkapocsmozgáskor megfigyelhető. Élettani helyzetben az állkapocsízület áll egy ízületi fejből és egy ízületi árokból, ami között található egy porckorong discus. Az állkapocsízület mozgásai során az ízületi fej és a discus együtt mozognak. Az emberek körülbelül harmadánál fordul elő, hogy a discus az ízületi fej előtt helyezkedik el. Ezt követően gyógytorna gyakorlatokkal megfelelő irányba tereljük a discust, valamint speciális technikával lazítjuk az érintett, feszes rágóizmokat.

Ha az állkapocsízületi kattogás nem jár fájdalommal és egyéb tünettel, akkor nem szükségszerű az állkapocsízületi gyógytorna. Az állkapocsízületi kattogás típusának felmérése mindig szakember feladata. Jellemzően a szájnyitás végén, az ízületi fej éles, kattanó hang kíséretében beleütközik a mozgáspálya élettani csontos határába, esetenként túlhalad rajta.

Az állkapocsízület és a szalagok túlterhelődnek, bizonyos izmok feszessé válnak. A túlterhelés következtében a szájmozgások fájdalmassá válnak. A fájdalom kerülése érdekében sokszor próbáljuk kímélni a rágóizmainkat: keveset beszélünk, evés során kisebbre nyitunk.

A rágóizmok kímélésével ördögi körbe kerülünk.

2.1. Izmok és inak

A szájnyitás kerülésével a rágóizmok gyengülnek, kevésbé tudnak stabilizálni. Stabilizálás hiányában fokozódik fájdalom ízületi csökkentés után diszlokációval hipermobilitás. Állkapocsízületi gyógytorna során a gyengült rágóizmokat erősítjük, a feszes izmokat lazítógyakorlatokkal és lágyrészmobilizációs technikával oldjuk, ezzel helyreállítva az egyensúlyt az állkapocsízületben.

Életmódbeli tanácsadással segítünk a mindennapi mozgások helyreállításában, nem lesz többé félelmetes az ásítás, a nagy szájnyitás. Fizioterápiás teendő ebben az esetben nincs, mivel anatómiai adottságról van szó. Leginkább ízületi kopáskor fordul elő, gyakran jár együtt fájdalommal, mozgásbeszűküléssel. A fájdalom kerülése érdekében sokszor próbáljuk kímélni állkapocsízületünket, rágóizmainkat.

Evés és beszéd során igyekszünk minél kisebb szájnyitást végezni, kevéssé artikulálunk. A szájmozgások kerülésével ördögi körbe kerülünk.

A rágóizmok rövidülnek és mozgás során még inkább fájnak. Csökken a szájnyitás mértéke, az állkapocs jobbra-balra tolása fájdalmassá, nehézkes és gyakran kivitelezhetetlenné válik.

Mozgásszervi betegségek

Állkapocsízületi gyógytorna során ízületi trakciót alkalmazva az ízfelszíneket enyhén távolítjuk egymástól, ezzel biztosítva helyet az ízfelszínek szabad mozgásához. Lazítógyakorlatokkal és lágyrészmobilizációs technikákkal oldjuk a feszes izmokat a fájdalomcsillapítás és az állkapocsízületi mozgásterjedelem helyreállítása érdekében. Kemény ételek, például kenyérhéj, rántotthús, magok fogyasztása gyakran okoz gondot a temporomandibuláris panasszal rendelkezők számára.

Állkapocsízületi diszfunkció során a rágóízület túlterhelődik. Rágás során további teher éri az ízületet, ami fokozott fájdalommal reagál a plusz terhelésre. Szájzár, szájnyitási korlátozottság, ízületi fájdalom esetén fájdalmas lehet a harapás, mert a feszes izmok nem engedik a megfelelő mértékű szájnyitást. Fájdalmas lehet a rágás, mert a fokozott tónusú rágóizmok okozhatnak fogba sugárzó fájdalmat, ami nehezíti az érkezést.

A hosszan tartó fogszorítás hatására kophat a fogzománc és érzékennyé válhatnak a fogak az egyes ételekkel, italokkal szemben. Foghiány vagy trauma hatására előfordulhat, hogy csak az egyik oldalon kivitelezhető a rágás. Az egyoldali terhelés hatására az ízületben diszfunkciós panaszok jelentkeznek. Szervezetünk egyensúlyra törekszik.

A váll diszlokációja

A fokozott terhelés csökkentése érdekében az ellenoldali ízület elkezd kompenzálni. Bizonyos idő elteltével a rossz terhelésnek köszönhetően a másik ízület is érintetté válik, megjelennek temporomandibuláris panaszok.

Állkapocsízületi gyógytorna során lágyrészmobilizációs technikával lazítjuk a rágóizmokat és helyreállítjuk az ízület egyensúlyi állapotát.

Állkapocsízületi gyakorlatokkal segítünk visszaállítani az ízület nyugalmi helyzetét. Életmódbeli tanácsokkal koordináljuk a rágóizmok otthoni lazítását, így segítve a panaszmentes állapot kialakulását.

A hosszan tartó állandó terhelésnek köszönhetően a fenti rendszerekben felborul az egyensúly, ami súlyos következményekkel járhat. Hosszabb ideje fennálló fogcsikorgatásnál jellemző, hogy nem tudunk egy konkrét fájdalmas fogat megnevezni, hanem összességében mindegyiket érzékenynek érezzük.

Ebből következtethetünk arra, hogy nem lyukas fogról van szó, hanem a fogzománc kopásáról.

Anatómiai viszonyok

Bizonyos ételek, italok például gyümölcsök, hideg üdítők, bor fogyasztása éles nyilalló fájdalmat válthat ki. A hosszantartó szorítás következményeként a frontfogak csücskei elkopnak, aljuk csipkézetté válik, a fájdalom ízületi csökkentés után diszlokációval lepattogzik a porcelán.

A fogak berepedeznek, eltörnek, a rágófelszínek elkopnak, végül csökken a harapási magasság és megváltozik az állkapocs ízület terhelése. Az állkapocsízület nyugalmi helyzete, ha az alsó és felső fogsor között mm távolság van.

Ez azt jelenti, hogy az alsó és a felső fogsor zárt száj mellett sem elöl, sem hátul nem érintkezhet. Ha a fogak összeérnek, akkor a rágóizmok dolgoznak.

Ha nemcsak összeérnek, hanem össze is szorulnak, még nagyobb teher éri az izmokat és az ízületet. Fájdalmassá válhat a beszéd, harapás, rágás, ásítás.

A fájdalom kerülése érdekében sokszor próbáljuk kímélni a rágóizmainkat és keveset beszélünk, evés során kisebbre nyitunk, ezzel egy ördögi körbe kerülve. A szájnyitás kerülésével a rágóizmok tovább rövidülnek így még fájdalmasabbá válnak a szájmozgások, melynek következtében még inkább kerüljük őket, mígnem szájnyitási korlátozottság, szájzár alakul ki. A fogak csikorgatása, szorítása jelentkezhet nappal és alvás közben egyaránt.

Ébredés után közvetlenül, az állkapocsízület környéki és halántéktájéki fájdalom éjszakai fogcsikorgatásra utal, míg a nap közben-este felé jelentkező panasz, inkább nappali szorítást feltételez. A terápia a tünetek tudatosításával kezdődik.

Mi okozza a csípőfájdalmat? A csípőízület mozgásának akadálymentesnek kell lennie, hogy az ismétlődő mozgások során ne használódjon el, például a buszhoz való futás és a buszra való felugrás során. De amikor az izmok, az idegek, a szalagok és az inak lágyszövetek stressz alatt állnak - különösen ahogy egyre idősödünk - akkor gyulladás alakulhat ki, ami csípőfájdalomhoz vezethet.

Ha nem tudjuk, milyen szituációkban, milyen gyakorisággal csikorgatjuk a fogainkat, akkor nem tudunk róla fájdalom ízületi csökkentés után diszlokációval, így nem tudjuk csökkenteni panaszainkat. A kiváltó ok tudatosításával párhuzamosan, lazító hatású állkapocsízületi gyakorlatokkal és lágyrészmobilizációs technikával csökkentjük a feszes rágóizmok tónusát.

ÁLLKAPOCS FÁJDALOM, KATTOGÁS, SZÁJZÁR, FÜLZÚGÁS? AZ ÁLLKAPOCS GYÓGYTORNA SEGÍT!

Segítünk leszokni a nappali fogcsikorgatásról. Amennyiben a temporomandibuláris terápia egy bizonyos szinten megakad vagy nem érjük el a kívánt hatást, érdemes kezelőorvosával konzultálnia harapásemelő sín készítéséről. A harapásemelő sín védi a fogakat a kopástól és csökkenti az állkapocsízületet érő terhelést.

Az esetek többségében a sínterápia és az állkapocsízületi gyógytorna együttesen hatékonyan kezeli az éjszakai fogcsikorgatást 3. Ebből következtethetünk arra, hogy nem lyukas fog okozza a panaszt, hanem a fogzománc kopása, mely a fogak szorítása, csikorgatása révén alakul ízületek repedés sérülés után. A trigger-pontok az izomban tapintható jellegzetes csomók, melyek fenntartott nyomásra meghatározott területre kisugárzó fájdalmat adnak.

Megkülönböztetünk akut és látens trigger-pontot. Akut trigger-pontról akkor beszélünk, ha a fájdalom nyugalomban is jelen van. Látens trigger-pont esetén a fájdalom kizárólag nyomása jelentkezik.

A fej-nyak környékén lévő trigger-pontok gyakran sugároznak az állkapocsízületbe, fül környékére. A fogak fájdalmát gyakran okozzák a rágóizmok trigger-pontjai. A felső metszőfogak, felső szemfogak és a felső első kisőrlő fogakba sugárzó fájdalmat a halántékizom trigger-pontjai okozhatják. A felső és alsó őrlőfogakba sugárzó fájdalmat a masseter izom trigger-pontjai adhatják.

Az alsó metszőfogak fájdalma a nyelvcsont feletti izmok trigger-pontjainak köszönhetően alakulhat ki. A rágóizmokban létrejövő trigger-pontok az izmok túlterheléséből adódóan alakulnak ki. Szükség esetén, a tünetek tudatosításával és lazítógyakorlatokkal segítünk a fogcsikorgatásról való leszokásban és annak következményeinek kezelésében.

A rágóizmok trigger-pont kezelése során először lágyrészmobilizációs technikával lazítjuk az izomrétegeket, majd egyenletes erővel nyomást fenntartva oldjuk a trigger-pontot, ezzel fokozatosan csökkentve a fogakba sugárzó fájdalmat. A folyamatos lazítás és a már kialakult görcs feloldásával, állkapocsízületi terápiával hatékonyan kezelhető a trigger-pontok okozta fogfájdalom.