Közös kezelés szlovákiában. Interaktív honlap készül a Kárpát-medence társadalmáról

Nemzetközi kapcsolatok Magyarország vízgazdálkodási problémáinak jelentős részét csak aktív "atárvízi" együttműködéssel tudja hatékonyan megoldani. A határvízi Bizottságok működése működtetése nem csak vízgazdálkodási, hanem külügyi kérdés is. A határvízi bizottságok munkája része külpolitikánknak, mivel tevékenysége visszahat az országok egyéb kapcsolataira is.

A vízkészlet-gazdálkodásnak, a területi vízgazdálkodásnak és a vízkárelhárításnak egyaránt vannak olyan területei, melyek hatékony kezelése hazánk határain túl, vagy csak szomszédjainkkal közösen oldhatók meg. Példaként említhető a PET palack szennyezés Ukrajnaa belvizek terelése a határszakaszok mentén Romániaa Tisza árvizeinek hatékony kivezetése Szerbiaaz árvízveszélyes jégtorlaszok jégtörése Szerbia-Horvátországa Dráva szabályozása Horvátországhatárokon túlnyúló kisvízfolyások kezelése SzlovéniaRába habzás problémája, Fertő-tó közös üzemeltetése Ausztriaszlovákiai tározók kezelése magyarországi árvizek idején, dunai hajóútkitűzés Szlovákia.

Az Európai Unió keretirányelvei két területen jelentős feladattöbblettel terhelik meg a határvízi bizottságokat: a vízgyűjtő-gazdálkodási és az árvízi kockázatkezelési tervek elkészítésével és végrehajtásával. Ennek sikeres végrehajtása jelentős költségmegtakarítást jelenthet az országok számára, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy minden ország próbálja integrálni nemzeti érdekeit a végrehajtási folyamatokba.

Ki kell emelni még az magyar-ukrán határvízi relációt.

Jelent-e bármit is, hogy a szlovák miniszterelnök kezet nyújtott a felvidéki magyaroknak?

Itt rendkívül intenzív tárgyalásokra van szükség egy nem EU tagállammal. Az Ukrán árvízvédelmi fejlesztések miatt Magyarország kedvezőtlenebb, kiszolgáltatottabb helyzetbe került.

Támogass te is! Száz felvidéki magyart hívott meg a pozsonyi várba szervezett trianoni megemlékezésre a márciusban megválasztott Igor Matovič szlovák kormányfő kedden. A rendezvényt Trianon századik évfordulója alkalmából tartották, és meghívtak még művészeket, tanárokat, tudósokat, egyházi vezetőket, polgármestereket, közéleti személyiségeket és a sajtót is, írja a Paraméter.

Ez nem csak a magyarországi védelmi struktúra újragondolását teszi szükségessé, hanem adott esetben hatékony ukrán területi beavatkozásokat is az Ukrajnában már működő előrejelző rendszerek üzemeltetése mellett.

A határvízi együttműködésekkel kapcsolatban az alábbi általánosító megjegyzéseket tesszük: Sok esetben a bizottsági munka elaprózódik a sok albizottság között, illetve összefüggéseikben a bizottságok szerkezete nem igazodik az új elvárásokhoz vízgyűjtő-gazdálkodási és az árvízi kockázatkezelési tervek végrehajtása A kiemelt végrehajtási feladatokat pl. Javasoljuk a határvíz bizottságok munkájának korszerűsítését, hatékonyságának növelését, elsősorban területi alapokon területi albizottságok történő működését.

Ellátás Szlovákiában

A határvízi bizottságok munkája nem szakítható meg pénzügyi okokból. A vízgazdálkodás önmagában is igényli a folyamatos kapcsolattartást pl.

Latin-Amerikában milliókra vár nyomor a járvány után Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele. A teljes magyar sajtót bejárta a jól hangzó hír, hogy a szlovák jobboldali miniszterelnök, Igor Matovič nemcsak baráti találkozóra hívott nagyjából száz felvidéki magyar közéleti személyiséget a trianoni békeszerződés aláírásának közeledő századik évfordulójára időzítve, de még egy olyan beszédet is elmondott, ami nagyon messze áll attól a képtől, amit elsőként gondolnánk a két ország kisebbségi kérdésekkel terhes közös történelméből. Bár az esemény nem volt sajtónyilvános, mivel több újságíró is meghívást kapott igaz, nem mindenkiközzétették a beszédet. Szeretném felszólítani ezért önöket, hogy nyomjuk együtt a maltert. Építsük együtt Szlovákiát közösen!

Ez a feladatellátás hiánya mellett nemzetközi problémákhoz vezet hajóútkitűzés szüneteltetése. A hatékony határvízi bizottságok folyamatos munkáját biztosítani kell. Az elmúlt 20 évben létrejött új országokkal nincs még közös kezelés szlovákiában megállapodásunk, hanem a korábbi államszervezetre vonatkozó egyezmények élnek tovább.

Ezek a megállapodások sok esetben nem tükrözik vissza a két ország közös céljait, vízgazdálkodási szerkezetét, működését.

Fel kell gyorsítani az újonnan keletkezett államokkal közös kezelés szlovákiában hiányzó határvízi egyezmények megkötését Szerbia, Szlovákia 4. Vízgazdálkodási fejlesztések Az állami források a költségvetés vízgazdálkodási létesítmények árvízvédelem, síkvidéki, és dombvidéki vízrendezés, térségi vízszétosztás, folyó gazdálkodás, tó szabályozás stb.

A vízgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések egyre inkább EU támogatású projektfinanszírozás keretek felhasználásából történnek. Az eltelt időszak a pályázatok és pályázati pénzek felhasználási rendjét illetően is számos tanulsággal szolgált, ezek legfontosabbjait, az alábbiakban foglaljuk össze: A pályázható projektek rendkívül lehatárolt szakmai területre korlátozottak, így a vízgazdálkodás lényegét érintő komplexitás nem érvényesülhet.

Baráti jobbot nyújtott a felvidéki magyaroknak a szlovák kormányfő

Példaként említjük a Homok hátsági projekt ellehetetlenülését, a VTT projektek megvalósításával kapcsolatosan növekvő lakossági elégedetlenséget, vagy a Kis-Balaton projekt elhúzódását. Javasoljuk az új tervezési időszak projektjeinek komplex beavatkozásként történő kiírását. Ezt a javaslatot annak mentén is indokoltnak tartjuk érvényesíteni, hogy esetenként a megvalósítás kedvezményezettje nem csak a projekt benyújtója, hanem a komplex érvényesítése, de a megvalósítás célhoz kötöttsége miatt más is lehet, amire hasonló konstrukció pld.

Egyes projektek esetében tehát javasoljuk azt is lehetővé tenni, hogy a tervezés komplex legyen a kivitelezés pedig érdekelthez illetve tulajdonoshoz kötött.

Felül kell vizsgálni azt a jogi környezetet, amiben a megvalósult létesítmények kezelésbe adása megoldhatatlan feladat elé állítja a kedvezményezettet Itt példaként csak a Cigándi-tározó kezelésbe adásának elhúzódó és ellehetetlenülő eljárási folyamatát említjük.

Javasoljuk a jogszabályok célirányos módosítását, illetve azt, hogy a kedvezményezett lehetőleg a majdani üzemeltető legyen. Mindenképpen felül kell bírálni azt a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint az állam kizárólagos felelősségi körébe tartozó fejlesztések egy része a régiók döntési felelősségébe tartoznak. Ilyen fejlesztések például a sík és dombvidéki vízrendezési fejlesztések, amelyek területén a helyi igazgatóságok lobby ereje határozza meg elsősorban, hogy mely fejlesztések indulnak.

Ilyenek a térségi víz-szétosztó létesítmények fejlesztésére irányuló projektek, amelyekből ebben a tervezési időszakban, csak a Homok hátsági beruházások egy kis része kapott támogatást.

Az ilyen konstrukcióban megvalósuló beruházások, túl azon, hogy az elvárt térségi vízgazdálkodási szempontok érvényesítését teszik nagyon nehézkessé, a VIZIG-ek számára nem kívánatos helyi lobby kényszert is teremtenek, ami a védekezésben megkívánt központosított fegyelmet lazítja. Javasoljuk a sík és dombvidéki, valamint a térségi vízszétosztó művek megvalósítására közös kezelés szlovákiában állami felelősségi körbe tartozó, beruházások pályázati lehetőségeit a Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe utalni.

Ellenkező értelmű tapasztalatunk van az ivóvíz, a szennyvíz csatornázás és a szennyvíz tisztítás területén, mert annak forrásai az önkormányzatokat felügyelő minisztérium kezelésében kellett volna, hogy legyenek.

A szakmai keretek és irányok megfogalmazása továbbra is a szakmai felügyeletet gyakorló minisztérium kezében kell, hogy legyen Meggyőződésünk, hogy a tervezett beruházások e téren közös kezelés szlovákiában elmaradásának oka erre a közös kezelés szlovákiában is visszavezethető, ráadásul azzal a súlyos következménnyel, hogy az érdemi megvalósításra hatással nem bíró minisztérium kénytelen számot adni a lemaradásról. Javasoljuk, hogy a források feletti rendelkezés a víziközmű működtetésében és kiépítésében közvetlenül döntési jogosítványokkal rendelkezők kezében legyen.

Nem választható el egyetlen vízügyi beruházástól sem a monitoring és informatikai infrastruktúra. Ez ma már a vízügy informatikai távjelző, mérő-megfigyelő hálózatának fejlettségi szintjén azzal a veszélyjel jár, hogy az új létesítmények nem tudnak a rendszer részévé válni, üzemeltetésük, komoly kockázati problémákat vet fel.

Igor Matovic beszédében azt hangsúlyozta: bár szlovákok és magyarok között történelmi sérelmekből akadt néhány, de a két nemzetnek a jelenben és a jövőben kell megtalálnia a közös nevezőt. Hangsúlyozta, hogy beszédében a jelenre és jövőre vonatkozó közös kérdéseket igyekszik megformálni, a beszéd magyar fordítását a Körkép szlovákiai magyar lap közölte. Magyar viszonylatban úgy vélte, a nagy közös kihívás a szlovák nyelvoktatás a magyar tanítási nyelvű iskolákban, elsősorban Dél-Szlovákiában, ahol ez komoly problémát jelent.

Ez nem csupán a komplexitás jegyében kell, hogy érvényesüljön, hanem a szakmai munka teljesíthetősége miatt is. Ugyanakkor önálló projektként is lehetőséget kell adni ezekre a fejlesztésekre, mert ezen a területen a hazai fejlesztések immár több évre visszavezethető forráshiánya miatt a még működő rendszerek elmaradásai súlyos szakmai és EU kötelezettség mulasztást von maga után.

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő - Ellátás Szlovákiában

Példaként említjük a vízügyi önálló informatikai projekt többszöri visszadobását, aminek elfogadható indokát nem tudták megadni. Javaslat: a vízügyi projektek, azok szerves részeként tartalmazzanak informatikai és monitoring fejlesztést is, ilyen projekteket a nagy országos rendszerek tekintetében - az elmaradások pótlására - önállóan is indítani lehessen. A projektek PR feladatai nagyon fontos igényt kell, hogy kielégítsenek, de a források nagyobbik hányada nem a beavatkozás megkezdésekor, hanem az előkészítés fázisában szükséges.

Ekkor kell ugyanis az érintettekkel azokat a párbeszédeket lefolytatni, és megszervezni, aminek következtében a beruházás megvalósítása már zökkenőmentes lehet, hiszen a konszenzus a területen megszületett. Nem tartható az a még mindig működő gyakorlat, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos, sokszor egymással szembemenő igényeik kielégítését a különböző érdekeltek egymással lurbo burbo ízületi fájdalom konzultálva a vízügytől kérik.

Azt kell elérni, hogy az érdekeltek mielőtt a vízüggyel vitatkoznak és követelőznek, előbb jussanak konszenzusra - itt a vízügy csak a vita moderátora lehet - majd az egyezség után és azt is tisztázva, hogy mely igény kielégítését mely szakterülettől kell kérni, kérjük a megrendelést. közös kezelés szlovákiában

Példaként említjük a Szamos Kraszna-közi tározó, vagy a Kis-Balaton beruházás problémáját, ahol ennek a PR forrásnak a hiányára visszavezethetően is, nem sikerült olyan előkészítő munkát folytatni, ami a beruházások területi befogadását kellően előkészítette volna, így most a beruházások megvalósítása került közvetlen veszélybe Javasoljuk a projektek előkészítő első fordulós pályázati szakaszában a PR előirányzatok jelentős növelését, amit a lakosság és az érintettek befogadási hajlandóságának tisztázásán túl arra is fel kell használni, hogy a komplexitás problémáját már az előkészítés szakaszában kezeljük.

A projektek megvalósításának időtartama az ötlet megszületésétől az avatásig hihetetlenül és indokolatlanul hosszú. Azt nem lehet elfogadni, hogy szakmailag lényegében már megalapozott beavatkozások, mint pld a VTT tározóinak fejlesztése hat év alatt sem tud a kivitelezés fázisába jutni.

Javasoljuk az egész EU pályázati és eljárási rend módszertani és adminisztratív rendjének átgondolását, mert a jelenlegi rend mellet a projektek biztosan halálra vannak ítélve.