Az emberi ízületek típusai

Diszlokáció az interfalangeális ízületek kezelésében

Látták: Átírás 1 FEJEZET Részletes rész A felsô végtag károsodásai A felsô végtag felépítése és funkciója Záborszky Zoltán Az ember napi tevékenysége során állandóan használja a karját, a kezét, azzal sokoldalú munkát végez, ezért érthetô, hogy a felsô végtag diszlokáció az interfalangeális ízületek kezelésében gyakran esik sérülés áldozatául. Az összes sérülések több mint fele a felsô végtagra esik.

A vállöv. A vállízület a legnagyobb mozgáshatárok között mozgó ízületünk. Ha vállízületrôl beszélünk, általában a humeroszkapuláris ízületet értjük alatta, noha a vállöv funkciójának alakulásában a humeroszkapuláris ízületen kívül nagy szerep jut a scapula mellkason történô mozgásának, valamint akromioklavikuláris és a szternoklavikuláris ízületek mozgásainak.

A vállöv funkciójában lényeges szerepet kapnak az izmok és az inas bônyék, amelyek az acromion és a humerus közti területet töltik ki. E mûködést támogatja még az acromion és a humerusfej mellett található bursa subacromialis és a bursa subdeltoidea is, melyek a mozgások kiegyenlítôdését biztosítják. A humeroszkapuláris ízület anatómiai sajátosságai teszik lehetôvé a felsô végtag mozgásait: abdukcióaddukció 40flexióextenzió 40külsô rotáció 90belsô rotáció A rotatormandzsettát felül a m.

A rotatorköpeny a kor elôrehaladtával hajlamos a degenerációra, zsugorodásra. A vállövet ért egyszerû sérülésekre is szerózus exsudatummal reagál, melynek következménye a környezetével való összetapadása lehet. Ha diszlokáció az interfalangeális ízületek kezelésében vállízületet hosszasan addukcióban rögzítünk, az sérülés nélkül is zsugorodhat.

Következményes vállízületi fájdalom, addukciós kontraktúra alakulhat ki. A jelenség már 3 4 heti rögzítést követôen észlelhetô, idôsebb korban még hamarabb. Ez teszi szükségessé a vállízület speciális rögzítését és az aktív tornáztatását. A felsô végtag funkciója. A csontok és az ízületek stabilitásának biztosítása, mozgások kivitelezése, erôkifejtés végzése, tapintás, érzékelés, a kézügyesség alkalmazása.

A felsô végtag régiói funkciójának arányai tükrözik az egyes strukturális egységek funkciójának hierarchikus viszonyát. Segítséget nyújt a különbözô szintû károsodások egyenértékûségének megállapításához. A kéz károsodásának százalékos összefüggéseit a táblázat mutatja be. A vállöv károsodásainak legfontosabb kritériumai a fájdalom, az izomgyengeség, az atrophia és a kompenzatórikus mozgások kialakulása.

A károsodások kimutatása során törekedni kell a károsodások objektív bizonyítására. Megfigyeléssel obszerváció vizsgálandók: a páciens tartása, járása, az ülés jellege, az ellenoldali végtag mozgásai, a tartás és a diszlokáció az interfalangeális ízületek kezelésében szimmetrikus volta, az öltözködés, a vetkôzés nehezítettsége, olaszország szigetének közös kezelése vállöv formája: duzzanat, aszimmetria, haematoma.

Speciális tünetek: zongorabillentyû, bicepsfejhiány, izomatrophiák. A tapintásos vizsgálatot palpáció ülô és álló helyzetben gyors térdkezelés kivitelezni, melynek alapvetô momentumai: a szternoklavikuláris ízület vizsgálata: stabilitás, forma, érzékenység; az akromioklavikuláris ízület vizsgálata: duzzanat, érzékenység, abnormális mozgások, zongorabillentyû -tünet; a proc.

Betekintés: Héjj Gábor - A szakroiliakális ízület károsodásai

A mozgásterjedelem vizsgálata. Ennek során értékelni kell az aktív és passzív mozgásokat. A mozgásterjedelem korlátozottságát a lágy szövetek károsodása, az ún.

A vállízület addukciós helyzetben történô néhány hetes rögzítése, az adduktor izomzat megrövidülését, az abdukciós és külsô rotációs funkció károsodását eredményezi. Ennek a jele a mozgások korlátozottsága és a crepitatio.

A vállízület mozgásterjedelmének vizsgálata az ún.

térdízület diszlokációja, hogyan kell kezelni

A mozgásterjedelem normális értékeit a Az aktív és passzív mozgások terjedelmének mérése során észlelhetô jellemzô elváltozások és értékelésük: A mozgások arányos szûkülete az adhezív capsulitisre jellemzô. A külsô rotáció korlátozottsága a váll súlyos arthrosisára utal. A mozgások egyenetlensége, aszimmetriája kóros elváltozásokra utal. Így pl. Kóros esetekben károsodik a lapockák szimmetrikus mozgása, az l cm-t meghaladó aszimmetria károsnak mondható.

Ezt az állapotot elôidézhetik idegi károsodások, így a m. A vállízület helyzetét befolyásolhatja a n. A vállízület flexiós és extenziós mozgásainak és kontraktúrájának értékelése abdukciós korlátozottság addukciós korlátozottság addukció abdukció ábra. A vállízület belsô és külsô rotációs mozgásainak és kontraktúrájának értékelése súlyoson korlátozza az abdukciós funkciót.

A lapocka helyzetének az idegi károsodások következtében kialakuló változását a ábra mutatja be. Specifikus vállfunkciós próbák a fájdalomív vizsgálata, akromioklavikuláris kompressziós próba, impingement próbák Jobe- Hawkins Kennedy-próba, injekciós differenciálás stb. Instabilitási próbák.

A vállöv instabilitását meg kell különböztetni az ízület lazaságától, mely az ízület hipermobilitását jelenti, bármiféle ábra. A lapocka helyzetének az idegi károsodások következtében kialakuló változása panasz nélkül. A lazaság szimmetrikus, gyakran az egész szervezet lazaságának része, míg az instabilitás klinikai tünetekkel járó lazaság.

Az instabilitás kimutatására számos próba használatos, mint a laterális apprehenziós próba, poszterior apprehenziós próba, glenohumerális transzlációs próba, Leffert-próba, Rowe-próba, sulcus-jel, Fulcrum-próba, dobáspróba.

Az izomcsoportok erôkifejtésének vizsgálatára, a reflex- és az érzésvizsgálatokra vonatkozik: az izomerô vizsgálata Neurológiai károsodások, táblázataz elülsô flexió, az extenzió, az abdukció, az addukció, a külsô és belsô rotáció, a lapockaretrakció, protrakció, eleváció vizsgálata, reflexvizsgálatok: biceps- triceps- pectoralis major és szkapulohumerális reflexek, érzésvizsgálatok: lokalizációs, két pont megkülönböztetése, paraesthesia, hyper- és hypoanaesthesia, anaesthesia, n. Képalkotó eljárások.

Fontos, hogy a különbözô radiológiai pozíciókban anteroposzterior, laterális, rotáció, flexió extenzió történjenek a vizsgálatok.

A standard beállításokat specifikus expozíciókkal ap. A rotatorköpeny és az instabilitás kimutatására szolgál. Az artrográfia indikációit a táblázat mutatja be.

Komputertomográfia CT a radiológiai vizsgálat által nem kimutatható elváltozások táblázat. A vállízületi artrográfia indikációi Sérüléses károsodások a rotatorköpeny sérülése, teljes és részleges capsulasérülések a bicepsín sérülése intraartikuláris idegentestek Degeneratív elváltozások a rotatorköpeny károsodása adhezív capsulitis bicepstendinitis glenohumerális synovitis osteoarthritis atraumás instabilitás esetében indokolt: fragmentumok lokalizációja, ízületi felszínek állapota, a lágy szövetek károsodása, a glenoidális labrum, az ízületi capsula, a rotatorköpeny vizsgálatára.

Mágneses rezonancia vizsgálat MRI. A traumás és degeneratív károsodások különösen a tumoros és a rotatorköpeny-elváltozások kimutatására alkalmas. A könyökkárosodások kimutatása Az obszerváció és a palpáció mellett a könyökkárosodások kimutatásában fontos szerepe van a mozgásterjedelem-vizsgálatoknak.

A könyökízület négyféle mozgást valósít meg: a flexió extenzió a humeroradiális és -ulnáris ízületekben valósul meg, míg a szupináció és a pronáció a radioulnáris ízület funkciója.

A normális mozgástartományok értékei a következôk: flexió:extenzió: 0 5 Specifikus próbák a ligamentumok instabilitásának vizsgálata, Tinnel-jel: a n.

Neurológiai vizsgálatok az izmok motoros funkciói flexió, extenzió, pronáció, szupináció és az izomerôvizsgálatok; reflexvizsgálatok: biceps- C5brachioradiális C6 és triceps- C7 reflexek, szenzoros vizsgálatok: C5 a n. A törések, diszlokációk kimutatásának alapvetô vizsgálati módszerei a hagyományos radiológiai vizsgálatok.

Olcsó, noninvazív, kiegészítô jellegû vizsgálat.

A szakroiliakális ízület károsodásai

Szolid tumorok, cysták kimutatására igen alkalmas. Tájékoztatást nyújt az ízületi tokról, az ízületi felszínek állapotáról. Az egyik legfontosabb indikációja az ízületen belül idegentestek, a capsula, a szalagok szakadásának a gyanúja. A radiológiai vizsgálatok kiegészítésére, a csökkent mozgásterjedelmû vagy laza ízület vizsgálatára szolgál. Jól kimutatja az idegentesteket, az ízületi felszínek károsodásait.

A mûtéti indikáció és a megoldás pontosítására alkalmas. Mágneses rezonancia vizsgálat.

közös krém tanácsot

A puha szövetek vizsgálatára alkalmas. A legfôbb indikáció az osteochondrosis, az epicondylitis, az arthritis, a bursitis, az ínszakadás, az osteomyelitis és a tumorok ábra. A könyökízület flexiós-extenziós mozgásainak és kontraktúrájának értékelése ábra. A könyökízület pronációs és szupinációs mozgásainak és kontraktúrájának értékelése 7 Az érzékelés kulcsfontosságú területei a hüvelykujj ulnáris és a mutatóujj radiális felszíne. Ezek a struktúrák valósítják meg a fogást is.

Hogyan befolyásolja az autonóm idegrendszer parasimpatikus megosztása az emésztőrendszert? A központi idegrendszer melyik szakaszában vannak a orientációs reflexek központjai? Melyik anyag szabályozza a test fizikai és mentális fejlődését? Az agykéreg mekkora hányadában van a bőr-izom érzés területe? Milyen betegség alakul ki olyan betegeknél, akiknél nem fordul elő elégséges kortikoid a mellékvesék kortikális rétegének hormonjai?

A felsô végtag mobilitása fontos komponense a fogásnak, ugyanakkor fontos szerepet tölt be az erôkifejtésben, a mozgások koordinációjában. Diszlokáció az interfalangeális ízületek kezelésében ember napi tevékenységében a fogás és az érzés egyformán fontos.

Az érzés jelentôsége a mai kézsebészeti szemléletben alapvetôen megváltozott. A kéz funkcionális anatómiájának ismerete, a sebészeti ellátás technikája, mûszerezettsége biztosítja a korszerû ellátás eredményét.

A sérült kéz diszlokáció az interfalangeális ízületek kezelésében az elsô ellátás határozza meg. A szakszerû kezelés alapfeltétele a késôbbi jó funkciónak. Az evolúció során kulcsfontosságú lépés volt a hüvelykujj oppozícós tevékenységének kialakulása, mely kivételes manipulációs lehetôséget biztosít az embernek, és ez a munkavégzés egyik alapvetô feltétele is.

A hüvelykujj a kéz legfontosabb struktúrája, funkciójának megtartása a gyógykezelés, a rehabilitáció fô célja. A kéz sérüléseiben a sport és a foglalkozás egyaránt nagy szerepet játszik. E sérülések ritkán jelentenek veszélyt az életre, viszont gyakran okoznak a napi életet kedvezôtlenül befolyásoló szenzoros és motoros károsodásokat.

Részletes rész. A felsô végtag károsodásai. A felsô végtag felépítése és funkciója

A kéz felépítése bonyolult, funkciója sokrétû, ezért a károsodások pontos diagnózisa és értékelése nehéz feladat. A kéz károsodásainak klinikai vizsgálata során fontos szerepe van az anamnézisnek, melynek ez esetben sajátos területét képezi: a foglalkozás, a szokások, a sporttevékenység; a fájdalom jellege, lokalizációja, egyéb jellemzôi; a szenzoros elváltozások, a gyengeség; a megelôzô keresôképtelenségi állapotok; akut trauma esetén annak jellege zúzódás, égés, kémiai irritáció, harapás, rovarcsípés stb.

Az obszerváció során összehasonlítjuk a két oldalt, vizsgáljuk a kéztartást, a lokális vagy kiterjedt duzzanatokat, derformitásokat, kontraktúrákat, az izmok atrophiáját.

  • Ha az összes ízület fáj, mit jelent ez
  • Csípőfájdalom az első trimeszterben

A tenyéren lévô callusok tájékoztatnak a foglalkozásról, a fizikai munkáról. A dominancia, a körmök, az ízületek állapota hasznos információt nyújt a diagnózishoz. A palpáció során vizsgáljuk a turgort, a bôr felületi struktúráit, mobilitását, hômérsékletét, a folytonosság hiányait. Módszeresen vizsgálni kell az alapvetô tájékozódási pontokat: a radius és az ulna processus styloideusait; a kéztôt és a metakarpális csontokat scaphoideus, trapezius, lunatum, triquetrum, piriformis ; a tenyéri csatornákat Guyon-csatorna, karpális alagút ; az inakat m.

A kézmozgások vizsgálata. A vizsgálatokat a kéz minden struktúráján, szimmetrikusan, összehasonlítóan kell elvégezni. Értékelni kell a passzív és az aktív mozgások terjedelmét. A kéz mozgásai komplex funkciók, melyek megvalósításában részt vesz a kéz gyakorlatilag minden anatómiai struktúrája csontok, izmok, inak és idegek. E komplex funkciók állapotának vizsgálatára szolgálnak a különbözô funkcionális próbák ábra. A kéz mozgástartományának normális értékeit a ábrák és a táblázat l.

A középsô ujj abdukciójának és addukciójának izolált vizsgálata ábra. Az ujjak abdukciójának vizsgálata ábra. Az ujjak addukciójának vizsgálata 9 Froment-tünet ábra. A hüvelykujj A tenyérre merôleges abdukciójának, a m. Az érintett oldal hüvelykujjának körme csak részlegesen látható a m. Feszítôín-sérülés kimutatása ábra.

amelyek a térdízületek törései lehetnek

O -próba. A csuklóízület flexiós-extenziós mozgásainak és kontraktúrájának értékelése ábra.

Milyen mozgások lehetséges az ízületekben. Az ízületek típusai

Hajlítóín-mûködési vizsgálatok 11 A csuklóízület radiális és ulnáris flexiós mozgásainak és kontraktúrájának értékelése ábra. A hüvelykujj interfalangeális ízületei mozgásainak és kontraktúrájának értékelése ábra. A hüvelykujj metakarpofalangeális ízületei mozgásainak és kontraktúrájának értékelése ábra.

A hüvelykujj addukciós korlátozottságának értékelése. A hüvelykujj radiális abdukciós mozgásainak és korlátozottságának értékelése ábra. A kéz II IV.